Főiskolás koromban még az ortopédiai műtötteknek mi is serényen hordtuk a jeges zacskókat a műtéti területek hűtésére. Akkoriban a protokoll neve műtétek és traumák után a RICE névre hallgatott. (Rest, Ice, Compresson, Elevation). Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy pihentessük, jegeljük, valamivel rögzítsük (gipsz, fásli, gumis rögzítő) és polcoljuk fel a sérült testrészt. Az elmélet kidolgozója Dr. Gabe Mirkin volt a 70-es években (Sportsmedicine Book 1978). Kórházakban és szakellátókban a mai napig találkozhatunk ezzel a módszerrel. Pár éve saját friss kutatásai bizonyították be, hogy elmélete nem teljesen állta meg a helyét (The American Journal of Sports Medicine, 2013 június, The American Journal of Sports Medicine, 2004 január;32(1):251-261). Legújabb kutatások szerint, sérülések és műtétek után a megfelelő protokoll: „mozgatás”, a sérülés típusának és korának megfelelően, „emelés”, mely segít a vérkeringés fokozásában és az ödéma elkerülésében, „trakció” (az ízületi felszínek óvatos eltávolítása egymástól) és „melegítés”. Ebből jön a METH ( Move, Elevation, Traction, Heat) elnevezés.
Mi az oka, hogy egy szakember felülírja saját világszerte elismert véleményét?
Az első szembetűnő különbség a jegelés helyét felváltó melegítés. A fent említett 2004-es és 2013-as kutatásokban megállapították, hogy trauma, vagy edzés okozta lágy rész sérülések esetén az immunredszer adekvát válasza a gyulladás, ugyan úgy, mint fertőzések esetén (Journal of American Academy of Orthopedic Surgeons, Vol 7, No 5, 1999). A gyulladás a gyógyulás elősegítése érdekében alakul ki, mely során a gyulladást okozó sejtek a sérült területhez sietnek, majd a megfelelő hormon (IGF-1 növekedési hormon) és fehérjék segítségével megkezdik a sérülés gyógyítását. A jegelés pedig, bár segíti a duzzanat megelőzését, és pillanatnyi fájdalmat csillapít, megállapították, hogy órákon át hátráltatja a szervezet jótékony gyulladásos reakciójának kialakulását, hiszen az erek összehúzásával elzárja a makrofágok, és fehérjék útját. Mitöbb, a vérkeringésből kizárt szövet elhalását, és idegi károsodást is okozhat.
Bevett szokás a sportesemények, meccsek közbeni jegelés, mely a fájdalom csökkentésére szolgál, és arra, hogy ha az orvosi stáb beleegyezik, a sportoló visszatérhessen a játékba 10-20 perc jeges borogatás után. Harmincöt kutatás összegzéséből kiderül, hogy a jegelés, az azt követő időszakban csökkenti a sebességet, az erőt, az állóképességet és a koordinációs készséget. Az erő, a sebesség, és a koordináció egy rövidebb visszamelegedési fázis után visszatér ugyan, de a sportoló visszaengedése kockázatosnak nevezhető.
Megállapították, hogy a tartós inaktivitás az izmokban, kötőszövetekben, csontokban lassítja a regenerációs folyamatokat. A csontokban a callus képződéshez (csontosodáshoz) megfelelő mennyiségű terhelés szükséges. Az izmok inaktivitás hatására kontraktúrásak (zsugorodottak) lesznek. A fasciában (izompólya) összenövések alakulnak ki. Ez mind elkerülhető egy megfelelően adagolt mozgásprogrammal. Tehát Dr. Mirkin felülírta saját elméletét, miszerint a pihenés lenne a rehabilitációban a legproduktívabb. Az emelés a vérkeringés és folyadékáramlás segítésére szolgál. Ez mindkét protokollban megegyezik. A trakció ( ízfelszínek óvatos távolítása) a letapadások oldására és szintén keringés javítására szolgál.
Mit tegyünk tehát? Jegeljünk, vagy ne jegeljünk?
A METH modell megalkotójának személyes ajánlása szerint a pontos orvosi diagnózis felállítását követően, a sérülést követően legfeljebb az első 6 órában érdemes jegelni fájdalomcsillapítás céljából, a következők szerint: 10 perc jegelés, 20 perc szünet, majd még 10 perc jegelés. Ezt követően a szövetek gyógyulását inkább a melegítés és a keringés támogatása segíti elő, esetleg kezdetben a meleg jég alkalmazása, mely egy nagyjából 10-12 fokos borogatást jelent.
Érdekes írások a témában:
– https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3396304/
– https://www.washingtonpost.com/…/25a6caa0-3ae4-11e9-a2cd-30…
– drmirkin.com – Why ice delays recovery?
Bővebb információkért bátran forduljon a Mozgáskör csapatához!
(Kazamér – Szilágyi Éva, gyógytornász – Mozgáskör Gödöllő)